Magyar Állatvédelem
Image default

Zavarják a bálnákat a víz alatti emberi zajok

Olvasási idő:1 perc

Az emberi tevékenységekhez kötődő víz alatti zajok negatívan befolyásolják a tengeri állatok szaporodási, táplálékszerzési és akár a ragadozók elől való menekülési lehetőségeit is – figyelmeztetnek a kutatók a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. A több mint 500 tudományos munka eredményeit összegző metaanalízis szerint a hajók, olajfúrók és szeizmikus mérések zaja mostanra drasztikusan megváltoztatta a víz alatti környezet “hangképét”, megzavarva a bálnákat, a delfineket és az összes olyan tengeri teremtményt, amely hang alapján tájékozódik.

A szaúd-arábiai Abdallah Király Műszaki és Tudományegyetem tengerkutatója, Carlos Duarte szerint a tenger mélyén még a gleccserek feltöredezését és a vízfelszínhez verődő esőcseppek hangját is hallani. “Ez egy krónikus probléma, amely egyed és populáció szinten is hatással van minden állatra” – mondta a zajszennyezéssel kapcsolatban a tanulmányt vezető szakember, hangsúlyozva, hogy egyre erősödő globális problémáról van szó.

A tanulmány szerint ezekre a zajokra és hatásaikra nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a kutatóknak és a politikai döntéshozóknak, különösen a tengeri teknősök és egyéb hüllők, valamint tengeri madarak, fókák, rozmárok és növényevő emlősök, úgy mint a lamantinok vonatkozásában. A kutatók az óceáni zajok mérésére és kezelésére vonatkozó globális szabályozási keret kidolgozását sürgetik. Duarte szerint az ember okozta zaj nagy része könnyen csökkenthető.

Halkabb hajócsavarok és hajótestek építésével, valamint olyan fúrási technológiák alkalmazásával, amelyek nem járnak együtt buborékképződéssel és rezgéssel, felére lehetne visszaszorítani a zajszennyezést. A megújuló energiaforrások előtérbe kerülésével pedig nem kellene annyi olajat és földgázt kitermelni. A szakember szerint mindez látványos hatással lenne a tengeri állatokra. Tavaly áprilisban például felpezsdült az élet a mélyben, amikor a hajók zaja, amely általában a part menti területeknél a leghangosabb, elcsendesült a járványügyi korlátozások miatt.

A tanulmány szerint az emberiség nem csupán szennyezi az óceánokat “saját zajaival”, hanem el is nyomja azoknak természetes hangjait. Az 1900-as évek bálnavadászata tengeri emlősök millióit és velük együtt a hangjukat, az “éneküket” is eltüntette a világ óceánjaiból. A korallzátonyok körüli “csicsergés” is egyre halkul a melegedő óceánvíz, a savasodás és a szennyezés sújtotta virágállatok elpusztulása miatt.

MTI

Kapcsolódó

Szombaton világító mancsok lepik el Hódmezővásárhelyt

magyarallatvedo

A vadásztársaságoknál fokozódó morális problémákról beszél a vadászkamara Fejér megyei szervezete

Eszti_mav

Madárszenzáció a Szigetközben

magyarallatvedo