Magyar Állatvédelem
Image default

MME: Vízóraaknába esett békák mentése

Olvasási idő:3 perc

A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, valamint a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is, a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek – írj a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

A vízóraaknák sajnálatos módon békacsapdaként is működnek, ahonnan a bajba jutott állatok gyorsan és egyszerűen kimenekíthetőek (Fotók: Orbán Zoltán)

Ezért jelent óriási segítséget az állatoknak, és járul hozzá a települések biológia sokféleségének védelméhez, ha március második felétől augusztus végéig néhány alkalommal, vagy kora tavasszal legalább egyszer ellenőrizzük a vízóraaknákat, és kimentjük onnan a bajba jutott békákat. Ilyen ellenőrzésekre és mentésekre kiválóan alkalmasak a sok helyen havonkénti vízóra-leolvasások, amikor amúgy is fel kell nyitni az aknák tetejét.

A kétéltűek közé tartozó békáknak – még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is – vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.

Mit tehetünk otthon?

Létezik a lakott területeket az ország egészén érintő kockázat – a vízóraaknák és külvilágra nyíló pincék sajnos békacsapdaként működnek. Ennek oka, hogy ezek a fajok kevésbé ügyes mászók, mint a zöld levelibéka, ami függőleges falakon, ablaküveg simaságú felületeken is képes felmászni- írj a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján..

A leggyakoribb így bajba jutó béka a barna varangy.

Szerencsére ezen a helyzeten gyorsan és egyszerűen segíthetünk – csak emeljük fel a tetőt és nézzünk be a vízóra, a kerti csap aknájába, zseblámpával vizsgáljuk át a pincék sötét zugait (különösen, ha ennek földes a talaja), és ha békát találunk, vigyük ki a gyepre és engedjük el egy bokor tövénél, farakásnál, a komposzt mellett.

Alaposan, lehetőleg az aknába lemászva vizsgáljuk át a talajt, a csövek alatti réseket, mert a föld színű vagy föld borította békákat nem mindig ilyen könnyű észre venni. (Fotók: Orbán Zoltán)

Ezt az ellenőrzést érdemes március-augusztus között havonta elvégezni, és az ismételten pórul járt állatokat kimenekíteni.

Peterakóhely létesítése

Már önmagában a vízóraaknákban, pincékben csapdába került békák pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. Miközben az országszerte, a lakott területeken még erőteljesebben fogyatkozó életterű, a klímaváltozástól is fenyegetett, védett békaállományok túlélése szempontjából mind nélkülözhetetlenebb a sikeres szaporodás, ezek a csapdába esett állatok úgy pusztulnak el, hogy éveken keresztül egyetlen utódot sem hagynak maguk után- írj a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Ezen könnyen és a kert előnyére, díszére szolgáló módon segíthetünk, ha a kimentett, illetve a környék békái számára kora tavasszal peterakóhelyet létesítünk. Itt nem kell mindjárt százezres, akár milliós összegbe kerülő, nagy kerti tóban gondolkodni, egy földbe süllyeszthető 30-60 literes műanyag dézsa, betonozó kád, “tejes láda” tökéletesen megfelelő (ezek kertészeti árudákban, barkácsáruház-láncokban könnyne és maximum néhány ezer forintért beszerezhetőek).

Egy ilyen peterakóhely alig egy órányi kényelmes munkával összehozható – 18 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

Békamenedékek építése

A települési szárazföldi békák, különösen a varangyok éjszakai életmódot folytatnak, nappal valamilyen párás, sötét helyen: levelek vagy kövek alatt, üregekben, fák gyökerei között rejtőzködve pihennek. Ilyen rejtekhelyből a lakott területekből egye nagyobb hiány van, ezért érdemes békamenedékeket is elhelyezni, kialakítani a kertben.

Ha elgondolkodunk vagy már meg is építettük az előző fejezetben bemutatott peterakóhelyet, érdemes megfontolni, hogy ennek közelében alakítsunk ki ilyen békamenedéket.

A nedves levélkupac valójában egy háromkamrás békamenedéket rejt. (Fotók: Orbán Zoltán)

Ha nincs időnk, kedvünk, lehetőségünk ilyen békamenedék építésére, egy kúpcserép bokrok közé rejtése is béka menedékként jöhet szóba.

Az adat is fontos!

Végül, de nem utolsó sorban, ha már kimenetettük a vízóraaknából, pincéből a béká(ka)t, és akár peterakóhelyet, plusz menedéket is építettünk számukra, a jó cselekedetek sorát érdemes megkoronázni azzal, hogy a megfigyelési adatunkat megosztjuk a szakemberekkel is.

Erre remek lehetőséget kínál az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés honlapfelület, ahova interneten keresztül, percek alatt feltölthetjük megfigyelési adatunkat, ami így segít pontosítani az adott faj előfordulásáról alkotott országos képet.

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyomán magyarallatvedelem.hu, Fotók: Orbán Zoltán

Kapcsolódó

Sarkvidéki jég olvadása miatt nem indult éves vádorútjára a grönlandi bálna

magyarallatvedo

Természet- és Vadvédelmi Kompetencia Központot hozott létre a SOE és a MATE

Marci

Vádemelés: kölyöktigrist és kölyökleopárdot is preparált a kanizsai férfi

Marci