Magyar Állatvédelem
Image default

Visszaállhat eredeti állapotába a hortobágyi puszta – videóval

Olvasási idő:2 perc

Befejeződött a közel hárommilliárd forint értékben megvalósult tájrehabilitáció.

A puszta eredeti állapotát visszaállító, azaz extenzív állattartásra alkalmassá tevő, tájrehabilitációs folyamat a félidejéhez érkezett. Az Európai Unió támogatásából megvalósult programban vízelvezető csatornákat szüntettek meg, invazív növényektől szabadították meg a területeket, illetve vízpartokat rendeztek, mindez a puszta több mint ötven százalékát érintette. A legelőtavak-élőhelykezelése a Hortobágyon elnevezésű projekt zárását kedden tartották a Hortobágyi Csárdában.

Az eseményen jelen volt Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyekért felelős államtitkár is, aki hangsúlyozta, a program semmit sem ért volna az itt élő emberek, a gazdálkodók és a civil szervezetek bevonása nélkül. A külterjes állattartás évszázadokon keresztül fenntartotta itt a táj mozaikszerű sokszínűségét, amelyet most a minél több legelő állatállománnyal igyekeznek visszaállítani. Az ember tájalakító tevékenysége a legeltetés fenntartásával fontos Hortobágyon.

Az elmondottakról szól az a kisfilm is, melyet nemrégiben tett közzé a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.

 

Kell a jószág a pusztába

– Bár a programzárót már tavasszal meg kellett volna tartani, a járványhelyzet azonban november elejére tolta a projektzáró tájékoztatót – kezdte a programbemutatót Medgyesi Gergely, a Hortobágy Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mint mondta,

a puszta tönkretétele nem az 1950-es években kezdődött, hanem a Tisza gátak közé szorításával.

– Lecsapolták a területet, később halastavakat építettek, kevesebb állatot lehetett tartani. A most befejeződött munkálatokkal 47 ezer hektáron közvetlen beavatkozás történt, 37 kilométer csatornaszakasz szűnt meg, a puszta visszakapta a régi vízjárásokat. A nádasok visszaszorításával a földön fészkelő madarakra veszélyt jelentő vaddisznók búvóhelyeit számolták fel. A most elvégzett munkának néhány tíz év múlva lesz eredménye. Az azonban biztos, hogy a pusztán az elmúlt évtizedek legmeghatározóbb munkája valósult meg.

Aradi Csaba, a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület elnöke a tájmegújító program elnevezésének, a legelőtó jelentésének tisztázásával kezdte mondandóját. – Legelőt a gazdáknak, tavat a turistáknak, a természetkedvelőknek a táj mozaikos rendszerét, a biológiai sokféleséget jelenti, azt szolgálja az elvégzett munka. Létrejöttek a változó vízforgalmi területek, amiben a kiszáradás is benne van. Azzal, hogy a területek visszakapták az eredeti állapotukat, a legelők jobb állapotba kerültek, a tapasztalat szerint 30 nappal megnyúlt a legelő optimális állapota. A víz és a puszta kapcsolata élő, és akkor működik jól, ha a jószágok járják a területet, ha ott vegyes legeltetés folyik. Ugyanakkor a terület vízjárásainak helyreállítása a mezoklímát, valamint a talajképződését is kedvezően befolyásolja.

Kapocsi István, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese sorra vette az elvégzett munkákat. A területet megszabadították a tájidegen fafajtáktól, kivágták a gyenge növekedésű fákat, csatornákat szüntettek meg, azok területét újragyepesítették, bővítették egyes területek hasznosíthatóságát, gátakat számoltak fel. Hangsúlyozta a szakember, hogy az eredményeket fenn kell tartani, továbbá folytatni kell a Hortobágy eredeti állapotba történő visszaállítását.

Ennek egyik nagyon fontos eleme a Hortobágy folyó partjának, vízjárásának rendezése lesz.

Rácz András államtitkár kiemelte: az Európai Unió ilyen jellegű projektjei között a hortobágyi volt a legnagyobb, az itt elvégzett munka mintául szolgált más hazai programok megvalósításához is.

(Kovács Zsolt/haon, fotó: csodalatosmagyarorszag.hu)

 

Kapcsolódó

Elképesztően sok állatfajt veszélyeztet a globális felmelegedés

magyarallatvedo

Kereket oldott a motoros balesetet okozó boci

Viki

Nagyon jól érzi magát ideiglenes családjánál Cukor, a megmentett pele – VIDEÓ

Marci