Magyar Állatvédelem
Image default

Már a kifutón az új jegesmedve

Olvasási idő:3 perc
Birtokba vette új otthonát Fiete, a jegesmedve, aki nemrégiben érkezett hozzánk a Nyíregyházi Állatparkból az európai állatkertek jegesmedve programja keretében. A nyolcesztendős hím állat eredetileg egy németországi állatkertben született – számolt be a Fővárosi Állat- és Növénykert.

Az Állatkert a téli szünidőben is várja a látogatókat, hiszen ebben az időszakban is nyitva vannak (csak december 31-én lesz majd rövidített nyitvatartás). Sok látnivalót és élményt kínálnak, ugyanis a hazai állatkertek közül náluk láthatja a nagyközönség a legtöbb féle állatot. Még a téli napok hűvösebb időjárása sem jelenthet akadályt, hiszen melegigényes állataikat a fűtött állatházakban, beltéri bemutatóhelyeken láthatja a közönség, és vannak szép számmal olyan állataik is, akiknek a magyarországi tél egyáltalán nem ellenfél, hiszen őshazájuknál ennél lényegesen hidegebb is szokott lenni.

Ez a helyzet a nemrégiben érkezett új jegesmedve, Fiete esetében is. A nyolcesztendős hím állat eredetileg a németországi Rostock állatkertjében született 2014 december 3-án. Kétéves korában a Nyíregyházi Állatpark lakója lett, ahonnan másfél héttel ezelőtt költözött a fővárosi Állatkertbe az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége ajánlására. Az első napokban a belső férőhelyekkel ismerkedett, mostanra viszont már a kifutót is birtokba vette, így már a látogatók is megcsodálhatják.

Az Állatkert alkalmilag már a XIX. században is bemutatott jegesmedvét, tartásuk azonban 1912-től kezdve vált rendszeressé. Abban az évben készült el a Kisszikla északi oldalán kialakított úgynevezett sarkvidéki panoráma, amelynek felső részében a jegesmedvék, alsó részében pedig különféle fókák kaptak helyet oly módon, hogy a két kifutórészt egy széles, de a közönség felől nem igazán látható szárazárok választotta el egymástól.

Az eredeti kifutó csaknem egy évszázadon keresztül szinte változatlan állapotban szolgálata a jegesmedvék bemutatását. Egyes időszakokban akár fél tucat jegesmedve is lakott benne, és alkalmasnak bizonyult a jegesmedvék szaporítására is. Az első budapesti jegesbocs, aki rendben fel is cseperedett, 1933/1934 telén jött a világra, ami igen nagy szakmai eredménynek számított. Akkoriban ugyanis az egész világon csupán nyolc-tíz olyan állatkert létezett, ahol valaha is születtek jegesmedve bocsok, felnevelésük pedig 1934 előtt csak öt állatkertben (Köln, Lipcse, Stockholm, Milwaukee, Cincinnati) volt sikeres. Az első budapesti születésű jegesmedve egyébként felcseperedve – 1937-ben – a Belgrádi Állatkertbe került.

A későbbiekben még 38 további jegesbocs jött világra az Állatkertben, mind az eredeti, 1912-ben kialakított kifutóban, illetve a hozzá tartozó belső férőhelyeken. A budapesti születésű jegesmedvék a világ számos állatkertjébe eljutottak, olyannyira, hogy például Knutnak, a Berlini Állatkert egykori világhírű jegesmedvéjének, akit gondozója nevelt fel, szintén voltak budapesti felmenői.

A régi, 1912-es kifutót a 2005/2006-os időszakban újították fel. Területét kétszeresére növelték, illetve ekkor készült el a nagy medence is, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a jegesmedvét a víz alatt is láthassa a közönség. A régebbi, kisebb medencét pedig földdel töltötték fel, hogy ásási lehetőséget is biztosítsanak a kifutó mindekori lakójának, lakóinak. 2006 óta tehát mindenkori jegesmedvéik ebben a kibővített kifutóban laktak. A közelmúltban újabb korszerűsítéseket végeztek a kifutón, feltöltötték például a régi árkot, ezzel még tovább növelve az alapterületet. Az ilyen módon előkészített kifutót vette most birtokba Fiete.

Korábbi jegesmedvéinkkel ellentétben Fiete egyelőre még csak a belső férőhelyen kap enni, hogy hívásra „üzembiztosan” bejöjjön. Később viszont természetesen nála is szeretnék majd olyan látványetetéseket tartani, amilyeneket – részben a környezetgazdagítás jegyében – korábbi állataikkal is tartottak, például akkor, amikor a kifutó felett kifeszített kötélről kellett leszednie a finom falatokat.

Bár Fiete most egyedül lakik új otthonában, ebben a jegesmedvék esetében semmi meglepő nincsen. Erre a fajra ugyanis a természetben magányos életmód a jellemző. Ez persze elsősorban azért alakult így, mert a sarkvidéken általában nincs annyi táplálék, hogy aránylag kis területen egyszerre több állat is megtölthesse a gyomrát. A gyakorlatban ezért több jegesmedve csak akkor szokott alkalmilag összeverődni, ha valamilyen nagyobb, több állatnak elegendő táplálék, mondjuk egy bálnatetem szaga messziről odacsalogatja őket.

Az Állatkert kiemelten fontosnak tartja ennek a különleges állatfajnak a bemutatását. Nemcsak a jegesmedvékkel kapcsolatos évszázados hagyományaik miatt, hanem azért is, mert az állatkerti jegesmedvék valójában a vadonban élő fajtársaik „nagykövetei”, és bizony nagy szükségük van a nyilvánosság figyelmére.

Az éghajlatváltozás, és több más, szintén az emberi tevékenységgel összefüggő tényező ugyanis igencsak érzékenyen érinti a vadonbeli jegesmedve populációkat. A faj megőrzéséhez tehát jegesmedvebarát közvéleményre van szükség, az állatkertek pedig jelentősen hozzájárulnak a népszerűsítésükhöz, és ahhoz is, hogy minél többet tudjunk ezekről az állatokról.
Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreiket.

Kapcsolódó

Végveszélyben a végeken – A lápi tarkalepke Nyugat Zalában

Viki

Tökös döntés: Szadáról kidobták a Safari Parkot!

magyarallatvedo

Brutális – rendszeres kutyaviadalokat tartottak Nyíregyházán – VIDEÓKKAL

magyarallatvedo