Első alkalommal, 2018-ban, társadalmi kezdeményezésre került sor a Beporzók Napjának megünneplésére, mely a növények beporzását végző szervezetek fontosságára és védelmére; ezeknek az élőlényeknek az ökoszisztémában betöltött nélkülözhetetlen szerepére kívánja felhívni a figyelmet.
Német kutatók 2017-ben publikált eredménye a nappal repülő rovarvilág 75 %-os megfogyatkozását mutatta 27 év alatt, 63 kisebb, németországi természetvédelmi területen. Ettől a hírtől megbolydult a kutatóközösség, és 2019-ban már olyan közlemény jelent meg, amelyben globálisan 73, a rovarvilág fogyását jelző közlemény alapján keresték a fő okokat. A szerzők lehetségesnek tartják, hogy a következő évtizedekben a rovarok fajszáma 40%-kal csökken, szárazföldön elsősorban a lepkék, hártyásszárnyúak és trágyabogarak a veszélyeztetettek. (A vizekben pl. a szitakötők és kérészek már most komoly veszteségeket szenvedtek.) Kevés faj gyarapszik egyedszámában, ezek olyan nagy tűrőképességű, nagy alkalmazkpodóképességű fajok, amilyenektől Magyarországon is szenved a lakosság. A pusztulás fő okai a 73 közlemény elemzése alapján:
1. az élőhelyek megfogyatkozása, intenzív mezőgazdaság és városiasodás miatt,
2. vegyszerek, elsősorban rovarölőszerek és műtrágyák,
3. biológiai tényezők (köztük betegségokozó szervezetek és a behurcolt fajok),
4. a klímaváltozás.
Magyar kutató is részt vett abban a vizsgálatban, amelyik kimutatta, hogy vadméhek és a háziméh együtt nagyobb mértékben képesek megtermékenyíteni haszonnövényeket, mint csak az egyik vagy másik. Pár éve mindenki tudhatja, hogy bajban van a magyar méhészet, rejtélyes módon pusztulnak a méhek. A vadon élő rovarvilág is fogyatkozik. Így végképp nem tudja egyik a másikát pótolni. Bejárták a világsajtót azok a fotók, amelyek hosszú pálca végére kötözött ecsettel gyömülcsfák virágait beporzó, szomorú kínaiakat mutattak. Azért az ökoszisztéma szolgáltatásért, amit ma Magyarországon még úgy-ahogy elvégez ingyen az élővilág, ott már fizetni kell, hiszen a természetes beporzók nagyon megfogyatkoztak. És, úgy hírlik, az embernek végtelenül unalmas munkát olcsóbb bérmunkásokkal végeztetni, mint egy méhészt bérelni, aki oda hozná a kaptárakat virágzás idején. Az USA-ban korábban, az EU-ban az utóbbi évtizedben kezdtek komolyan foglalkozni a problémával (lásd pl. a 2017-ben megszületett európai beporzóvédelmi kezdeményezést)
A magyar kezdeményezésű Beporzók napja (március 10.) elsősorban éppen az első, a legfontosabb okot vette célba. Az ipari méretű káros mezőgazdasági hatásokat lakossági léptékű segítséggel is lehet enyhíteni, úgy, hogy mesterséges élőhelyeket teremtünk (pl. rovarszállókat, méhbölcsőket), illetve művelt területeket „visszavadítunk” rovarbarát kertté, vagy legalább a kert egyik, rovarbarát sarkává. Erre buzdít mindenkit 2018 óta az új természetvédelmi jeles nap mögött álló parányi stáb (www.beporzoknapja.hu, illetve https://www.facebook.com/beporzoknapja/).
magyarmuzeumok.hu nyomán magyarallatvedelem.hu, fotó: magyarmuzeumok.hu