Magyar Állatvédelem
Image default

“Miután a kutya megkapta a “regulát”, mentem felmosni a vért”

Olvasási idő:6 perc

Elsőként portálunknak adott exkluzív interjút Szamák György Norbert, aki a biatorbágyi Katandog Park kutyapanzióban dolgozott hét hónapon keresztül. A György által összegyűjtött bizonyítékok szolgáltatták annak a nyomozásnak az alapját, melyben Tuzson Andreát a Katandog vezetőjét 16 rendbeli állatkínzással gyanúsította meg a rendőrség.

Miután beszámoltunk a Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány által nyilvánosságra hozott büntetőeljárásról, mely a biatorbágyi Katandog Park kutyapanzió vezetője ellen indult, többen feltették a kérdést, hogy a dolgozóknak nem tűnt fel, hogy bántalmazzák az ott lévő kutyákat?

-Az első pár hónapban van egy „beavatási” szakasz, meg kell ismerni a területet és persze a kutyákat is. Az első hetekben, egyrészt nem is tűnt fel semmi rendellenes, aztán utólag kiderült, hogy konkrétan azidő alatt nem is történt bántalmazás, mert ha új ember megy oda, akkor nincs ilyen. Azt azért hozzáteszem, hogy mindenki, aki ebben az időben a Katandogban dolgozott tudott a verésekről.

Szamák György Norbert 16 éve foglalkozik kutyákkal. Ezt a panzióban is elmondta, véleménye szerint ez is közrejátszott abban, hogy kezdetben nem avatták be a bántalmazásokba. Később egy munkatársa elmondta neki, hogy milyen kegyetlenkedések történnek. Ezek után kezdett bizonyítékokat gyűjteni.

MEGREGULÁZNI A KUTYÁT

A volt dolgozó elmondta, hogy a panzióban külön részen vannak a napközis, panziós kutyák és külön részen az állatvédő szervezetek bértartásban lévő kutyái, akik viszont egymástól nem voltak elszeparálva.

-Volt olyan, hogy 40-50 alapítványos kutya volt egyszerre összeengedve. És ilyenkor, a 40-50 kutya evett egyszerre, általában nyers húst ettek. Igaz, hogy felügyelettel, de ösztönükből kifolyólag olyan nem volt, hogy ne marakodjanak vagy ne verekedjenek össze. Ezeknek a verekedéseknek a folyamodványa volt az, hogy amelyik kutya összeverekedett a másikkal, mondjuk egy darab húsért, akkor az külön lett zárva, és

akkor ő utána megkapta a „regulát” Andreától. Én pedig mentem utána felmosni a vért.

Ezt a „regulát” -ezt leírtam a tanúvallomásomban is- hogy én látni nem láttam, -mert volt erre egy külön helyiség- de elég volt kintről hallani.

-Miket lehetett hallani?

– Ahogy nyüszög a kutya, megy az ütlegelés, egyszercsak csend, és akkor öt-tíz perc múlva beküldtek és felmostam a vért. Hallani lehetett, ahogy sír a kutya, de láttam a véres padlót és azt, hogy még a felmosótól is összerezzen a sérült fejű kutya.

A Katandog szerint ez a fotó általuk “ismeretlen körülmények” között készült. A képet egyébként riportalanyunk készítette…

– Tehát akkor igaz, hogy volt külön helyiség? Mert a panzió a nekünk írt válaszában ezt tagadta.

– Hogyne.

Ezt a külön helyiséget úgy hívták, hogy Szörny Rt.

Ott voltak az alapítványos kutyák, és ott voltak, akik nyolc-kilenc órán keresztül voltak bezárva a boxokban. Alapvetően a kutyák az ott lévő boxokban laktak, de erre a célra valóban oda vitte be a kutyákat.

“ENNYI”

Szamák György Norbert elmondta, hogy az alapítványos kutyák a 60x60x1 méteres kennelekbe voltak bezárva egész nap, még vizet sem kaptak. Az egyik ilyen boxban lévő kutya, délután kettőkor már elkezdett nyüszögni, hogy szomjas.

-Én még ott friss hús voltam, nem hiányzott, hogy menjek a szőnyeg szélére, és akkor titokban úgy, hogy ne lássa a kamera, akkor megitattam a kutyát, amennyi vizet tudtam adtam neki, és akkor úgy tűnt csöndben marad. Szóltam az Andreának, hogy vagy adjunk neki vizet, vagy engedjük ki annyira, hogy legalább inni tudjon egyet. Akkor megint elkezdett nyüszögni a kutya, erre bement és ráverte a box ajtaját, majd kijött vigyorogva és azt mondta, hogy „Ennyi”. Álltam ledöbbenve, hogy a panziótulajdonos, nem inni ad neki, hanem ráveri a bokszajtót, hogy elhallgasson a kutya.

Ilyen egy boldog kutya?

-Miért titokban kellett vizet adni a kutyának, hiszen az Ön dolga volt többek között, hogy inni is adjon a kutyáknak?

-Olyan dolgok voltak megtiltva ebben a panzióban, hogy nem lehet kutyához hozzáérni, tehát se simogatni, semmit nem lehetett velünk csinálni, még külön itatni sem. A panzióztatott gazdis kutyákat sem lehetett simogatni, se játszani velük, se semmit.

NEM VERÉS, DARÁZSCSÍPÉS!

-Amikor portálunk megkereste a Katandog panziót, hogy a fotókon szereplő kutyákon lévő sérülések honnan származnak, akkor azt a választ kaptuk, hogy darázscsípés következményei, illetve verekedés nyomai látszódnak.

– Én nem vagyok állatorvos, csak kutyatartó, meg állatbarát. Hogyha olyan helyen csípi meg a darázs a kutyát, akkor nézhet ki úgy. De amikor ott dolgoztam, akkor az egyik munkatársam mondta, hogy Andrea már évek óta mindenkinek ezt mondja. Tehát hogyha véletlenül az egyik alapítvány, vagy valaki meglátott ilyen bedagadt fejű kutyát, akkor azt mondta nekik, hogy darázscsípés. És igazából ez egy teljesen hihető fedősztori, mert egy darázscsípés valóban így néz ki.

-Említette, hogy alkalmanként összeverekedtek a panzióban a kutyák, ekkor megsérülhettek?

-Nem. Viszont személy szerint három verekedést szedtem szét a hét hónap alatt, tehát tényleg egymásnak mentek a kutyák, de egymásnak nem okoztak sérülést, hiszen állandóan felügyelve voltak.

Szamák György Norbert információi szerint a fotókon szereplő két kutyát, Sashát és Athost elvitték orvosszakértőhöz és megröntgenezték őket. Tudomása szerint a szakértő elmondta, hogy azok a fejsérülések nem verekedésből származnak. Azt is elmondta, hogy Athos sokat ugatott, ezért rendszeresen bántalmazták, de ugatásgátló nyakörvet is kapott, amit néha olyan szorosra állítottak, hogy sebes volt a nyaka tőle.

BIZONYÍTÉKGYŰJTÉS

-Térjünk rá, hogy szinte mindenkiben felmerült a kérdés, hogy az ott dolgozók miért nem jelentették ezeket az eseteket? Illetve Ön személy szerint miért nem lépett?

-Számtalan embertől megkaptam ezt a kérdést, de még a tanúkihallgatáson a rendőrnőtől is. Egyszerű, racionális válaszom van erre. Először volt egy adott időszak, amíg megtörtént az, hogy ott egyáltalán beengedjenek, szabadon hagyjanak mozogni. Utána volt egy betanulási időszak. Csak példaként mondom, hogy több, mint száz kutyának kellett megtanulni a nevét, meg hogy melyik az. Tehát, annyi minden impulzus ért, sőt annyi minden lefoglalt, hogy az elején ezeket nem vettem észre. Később persze elkezdett kinyílni a szemem.

-Ezek után jött el az az időszak, hogy elkezdett bizonyítékokat gyűjteni?

-Sajnos nem volt más választásom, kénytelen voltam az ilyen cselekményeket végignézni, beleszólás nélkül, mert akkor már tudtam, hogy ebben az ügybe lépni kell. Nem volt opció az, hogy azonnal felhívom az adott alapítványt, hogy egy óra múlva legyen ott egy adott helyszínen. Ez lehetetlen elvárás. Az alapítványok iszonyatosan le vannak terhelve. Előttem már egy páran megpróbálták ezt jelezni, aminek az volt az eredménye, hogy az adott alapítvány egyszerűen odatelefonált és megkérdezte. Nyilván erre jött egy tagadás. Ráadásul engem úgy raktak volna ki a panzióból, hogy a lábam nem éri a földet, egy darab fotót nem tudtam volna csinálni. A végén úgy jöttem el, hogy összegyűltek a bizonyítékok. Ezek után értesítettem a Füzesabonyi Állatvédő Alapítványt, akik megtették a feljelentést az ügyben.

-A panzió közösségi oldalán rengeteg dícsérő kommentet lehet olvasni, hosszáteszem ki is írták, hogy törlik azokat „akik kántálják a sületlenséget amit a neten olvasott” (idézet a panziótól – a szerk.)

-Van egy költői kérdésem azok felé, akik sorra írják ezeket támogató kommenteket, illetve bosszúhadjáratról és sértődött dolgozóról írnak: Hányan, melyik évben, hány hónapot dolgoztak a Katandog parkban napi 8 órában!?

– Említette, hogy tizenhat éve kutyázik, tizenhat év kutyás tapasztalattal hogy ítéli meg, hogy Tuzson Andrea mennyire ért a kutyákhoz?

– Ő gyerekkora óta ezzel foglalkozik, letette a keresőkutya vizsgát, tehát úgy emlékszem volt asszisztens állatorvos mellett is és sajnos ennek pont a reciproka az, hogy

ő pontosan tudta, hogy meddig kell egy kutyát fojtogatni ahhoz, hogy elájuljon és ne haljon meg.

Ennek a hozzáértésnek azért megvolt ez a mezsgyéje, de azt viszont el kell, hogy mondjam, hogy rajta kívül senkit nem láttam, hogy ilyet csinált volna. Én olyat láttam, hogy a kutya bent volt a kennelben, ő a rácson keresztül kintről áthúzta a fojtópórázzal, akkor fölhúzta.

Fölhúzta a kutyát, hogy mozdulni se tudjon, és ököllel verte a fejét.

Ott nem ájult el a kutya, de cserébe, nem evett, nem ivott a kutya és három napig nem jött ki a kennelből.

-Megválaszolatlanul maradt a kérdésünk, hogy Önön kívűl, más ott dolgozó miért nem jelentette a hatóságoknak a folyamatos bántalmazást?

-Az nem így működik, hogy mindig mindent lehet büntetlenül, és nálam nyilván az verte ki a biztosítékot, hogy ez megy. És állítólag ott évek óta ez ment teljesen büntetlenül, mert mindenki félt. Tehát a többiek azért nem csináltak semmit, mert féltek. Én elmondtam az én részemet, hogy én miért nem jeleztem, mert tudatosan bizonyítékokat gyűjtöttem. De visszatérve a kérdésére, hogy az ott dolgozók, meg a takarítónők miért nem jeleztek semmit? Nyugodtan leírhatja, hogy féltek…

KAPCSOLÓDÓ:

Brutálisan verte szét a kutyákat egy panzió vezetője Biatorbágyon? – FRISSÍTVE

Megszólalt a kutyák brutális veréséről a biatorbágyi panzió

Magyar Állatvédelem

Kapcsolódó

Orpheus Állatvédő Egyesület: felelős állattartás és a hontalan állatok mentése az egyik legfontosabb feladat

magyarallatvedo

A saját tükörképüket támadó madarak védelmére hívják fel a figyelmet a természetvédők

Marci

Az állatkert munkatársai vették gondozásukba az elárvult kistevét – VIDEÓ

Marci