Magyar Állatvédelem
Image default

Jóval okosabbak a méhek, mint ahogyan azt sejtettük

Olvasási idő:1 perc
A magyarmezogazdasag.hu internetes hírportál hívta fel a figyelmet a napokban megjelent Lars Chittka – The mind of a Bee (Egy méh elméje) című kötetre, melyben a német etológus és viselkedésökológus a legújabb méhkutatásainak eredményeit részletezi. A könyve egyelőre még csak angol nyelven érhető el, ám a Guardian kritikája szerint a könyv forradalmi megállapításokat rejt a rovarokról.

A híroldal szerint “Chittka már három évtizede a háziméh érzékszervi rendszereit és megismerési mechanizmusait kutatja. Szerinte ezeket a beporzókat a kollektív kaptárintelligencia mellett számos olyan egyéb tulajdonság jellemzi, amelyre még a zoológusok és entomológusok sem gondoltak korábban. Méhkísérletek eredményei például kimutatták, hogy a méhek egyedenként eltérő mértékben, de képesek a számolásra, az absztrakcióra, az utánzáson alapuló tanulásra vagy az eszközhasználatra.

Chittka azt is megfigyelte, hogy amikor jutalmazó kondicionálással arra tanított egy méhet, hogy egy bonyolultabb feladatot hajtson végre az előzőnél, akkor a kaptárban lévő megfigyelő egyed jobb megoldást találva a problémára, egyszerűen kijavította társát. Ez szerinte azt jelenti, hogy a méhek valamiképp modellezik a valóságot, és ez alapján cselekedve érik el a kívánt eredményt.

Chittka könyvében leírja, hogy a méheknek összetett érzelmeik vannak. Egy kísérletben például a virágokról gyűjtögető dolgozókat imitált póktámadásnak tette ki. A hatástól a méhek viselkedése megváltozott, megzavarodtak, leszállás előtt tétováztak, vizsgálódtak. Napokkal később is méhek gyanús jelre érzékenyen reagáltak, és inkább továbbálltak.

Chittka szerint úgy viselkedtek, mint a poszttraumás stresszt elszenvedő magasabb rendűnek tartott emlősök vagy az emberek.

Ezek mellett kiemelendő a méhek beporzó munkája. Évi 235 és 577 milliárd dollár közötti összegre becsülik az agrárközgazdászok azoknak a terményeknek és gyümölcsöknek, zöldségeknek az értékét, amelyeket a beporzó rovarok nélkül nem lehetne megtermelni. Továbbá a statisztikák szerint évente 20 milliárd dollár értékű mézet állítanak elő emberi fogyasztásra. A vadon élő méhfajok pedig évi 2 milliárd dolláros közvetlen hasznot hoznak az emberiségnek évente.” – írta meg a magyarmezogazdasag.hu.

(Forrás: Varga Tibor, magyarmezogazdasag.hu, Kép: Agrárszektor)

 

Magyar Állatvédelem

Kapcsolódó

Még mindig ritka, ám egyre gyakoribb vendég nálunk a batla

magyarallatvedo

Szülinapos takinok a Fővárosi Állat és Növénykertben

magyarallatvedo

Két hét múlva szabadulhat a csepeli szökevény kenguru

Eszti_mav