Magyar Állatvédelem
Image default

Háború indul a kárókatonák ellen: az ólomsöréten kívül “semmilyen istent nem ismer”

Olvasási idő:3 perc

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az Inforádiónak részletesen elmondta, miért indokolt és szükséges a kormorángyérítés, és azt is, hogyan és honnan kerülnek Magyarországra, miért maradnak egyáltalán itt, iszonyú nagy kárt okozva. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja szerint a kárókatonák minden évben négyezer tonna halat pusztítanak el, de hatékony gyérítésük szinte lehetetlen.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a tó teljes partvonalán megkapta az engedélyt a nagy kárókatonák gyérítésére – közölte honlapján a társaság. Tavaly 1808 ilyen állatot lőttek ki a halászok.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint a kárókatona gyérítése indokolt, mert valóban nagyon sok ilyen madár érkezik külföldről, és óriási mennyiségű halat fogyasztanak el. A levadászásuk azonban nem egyszerű, mert nagyon okos állatok – tette hozzá Orbán Zoltán.

“A magyarországi kárókatona-fészkelőállomány alig 2500-2600 párra tehető, és csökkenő tendenciát mutat. Azok a madarak, amelyek nálunk érzékeny halgazdálkodási kárt tudnak okozni, Észak-Európából, Oroszország európai részéről érkeznek hozzánk hihetetlenül nagy számban” – mondta.

A jelenség hátterében az emberi tevékenység, illetve a klímaváltozás áll.

“30-50 évvel ezelőttig viszonylag korán, december második felére, január elejére befagytak a vizeink, az átvonuló kormoránok csak rövid ideig tudtak itt lenni, a vermelő halak a jégpáncél alatt biztonságban voltak. Fehér karácsonyunk sincs, alig-alig fagy a tél folyamán, ezek a kormoránok nem fognak továbbmenni déli irányba, itt maradnak, és amikor több százezres nagyságrendben vannak, gondot okozhatnak, nem véletlen, hogy lehetséges a gyérítés” – részletezte Orbán Zoltán.

A madár okosságát leírva Orbán Zoltán elmondta,

ezek képesek együtt halászni, hajtani a halakat,

ami azért éri meg számukra, mert ha egy-két kormorán talál egy nagy vermelő csapatot, akkor ott megéri közösen halászni. Persze nem csak a halfogyasztással okoznak kárt. “Kampós csőrük van, ezzel a vadászatuk során elmenekülő zsákmányukat is megsebzik, a sebek elfertőződnek, ami további halpusztuláshoz vezethet” – tette hozzá.

A gyérítési engedély lehet utólagos is, a tárgyévet követő február 28-ig kell bejelenteni. Kormoránt gyéríteni természetvédelmi (Natura 2000) területen is lehet. Orbán Zoltán azt is elárulta, a kormoránok

felismerik a puskás embert, felismerik az autót, nagyon nehéz rájuk vadászni, arról már nem is beszélve, hogy csak acélsörétet lehet használni az ólommérgezés veszélye miatt. A kilövésnek mennyiségi felső korlátja nincs.

A kis kárókatona azonban a naggyal szemben fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint – mondta Orbán Zoltán.

Mint farkasfalka a juhnyájban

A kárókatona olyan szinten káros, hogy a lap szerint Herman Ottó, magyar polihisztor, akit a “madarak atyjá”-nak is neveznek ezt írta róla:

“kutya kötelessége minden halászó embernek ezt a férget agyonverni még fióka korában, mert mérhetetlen pusztítást okoz. Mindenkinél nagyobb károkat tud tenni a természetben.”

(Mi erre az idézetre semmilyen írásos nyomot nem találtunk. – a szerk.)

A kárókatona “falkában táplálkozik”, nincs akadály előtte az édesvizekben, 50 méter mélységig merül, kimeríti a halat, megeszi, legalább egyharmadát összeszántja, széttépi. “Olyan károkat okoz, mint ha farkasfalka szabadulva a juhnyájakra” – mondta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója.

A magyar haltermelés 13-15 ezer tonna étkezési halat állít elő egy évben, a horgászok mintegy 3500-4500 tonnát fognak ki. A kárókatona éves számított kártétele mintegy 4000 tonna, aminek egy jó részét a Dunán, a Tiszán, a Balaton fogja meg, ahol a horgászegyesületek gazdálkodnak, a többi részét pedig azokon a vizeken, ahol a hal feldúsulása bevonzza a jószágokat.

Lévai Ferenc kijelentette:

a madarat sehogy sem lehet okosan, eredményesen, hatékonyan és a szabályoknak megfelelően gyéríteni.
A legdurvább eszközökkel, puskával, riasztó ágyúval, hálóval lehet csak távol tartani, mert mindent kiismer. Az ólomsöréten kívül “semmilyen istent nem ismer”.

“Bárkinek fizetek egymillió forintot azonnal, ha meg tudja mutatni, hogy lehet ezt a jószágot távol tartani” – jelentette ki Lévai Ferenc. A gázágyút és a bábukat is három nap után megszokja. Megoldásként a magyarországi fészkelőállományokat lehetne gyéríteni, ezzel vissza lehetne fogni a populációt. Ez jó hivatkozási alap lenne arra, hogy az európai jogi illetékesek is megtegyenek mindent ellenük, hogy ezt az ökoszisztéma szempontjából rendkívül káros csúcsragadozót visszafogják.

Lévai Ferenc szerint itthon azt kellene elérni, hogy legalább 24 óráig ne engedjük a madarat leszállni, és hűljön ki a tojásuk. Egy madár 10-12 évet él, második éves korától költ, így a populáció folyamatosan szaporodik. “Egy alappopulációra szüksége van minden állatfajokból az ökoszisztémának, de a túlzásokat az embernek kell már kezelnie” – zárta gondolatát Lévai Ferenc.

Infostart

Kapcsolódó

Egyre több a vörös vércse, jelentősen megerősödött az állományuk

Marci

Eszméletlenül aranyos szibériai tigriskölykök születtek Felsőlajoson

Marci

Dermesztő videón látszik, hogy ejtett túszul egy kirándulót egy orángután

Eszti_mav