Magyar Állatvédelem
Image default

Génmódosított tyúkokkal mentenék meg a kutatók a levágástól a kakascsibék milliárdjait

Olvasási idő:2 perc
Izraeli kutatók azt állítják: olyan génmódosított tyúkokat tenyésztettek ki, amelyek tojásaiból kizárólag nőstény csibék kelnek ki. A tudományos áttörés megelőzheti évi több milliárd hímivarú csirke levágását, amelyeket csak azért selejteznek le, mert nem tojnak tojást – írta meg az Index.

A nőstény csibék és a kifejlődésük után tojt tojásaik már nem tartalmazzák az eredeti génmódosítás nyomát.

Nagy hatással lesz a baromfiipar állatjólétére az általa Golda-tyúknak nevezett szárnyas kifejlesztése – nyilatkozta a BBC-nek a Tel Aviv melletti Volkani Intézet munkatársa, a projekt vezető kutatója.

„Roppant boldog vagyok, hogy kifejlesztettünk egy olyan rendszert, amely valóban forradalmasíthatja az iparágat, mindenekelőtt a csirkék javára, ugyanakkor mindannyiunk számára, hisz a kérdés a Föld szinte minden lakóját érinti” – mondta Dr. Juval Cinnamon. A kutatást többek között egy állatvédő csoport is felkarolta.

Németországban elsőként a világon – idei hatállyal – már tavaly megtiltották a hím naposcsibék leölését. A tömegmészárlást – a kakascsibéket általában bedarálják – azért folytatják, mert kereskedelmi értékük nincs, felnevelésük pedig egyszerűen nem gazdaságos.

A tudósok olyan DNS-t szerkesztettek a Golda-tyúkba, amely képes megállítani a hím embriók fejlődését a tojásokban. A DNS azután aktiválódik, hogy a tojásokat több órán keresztül kék fénnyel világítják meg. A nőstény csirkeembriókat nem befolyásolja a kék fény, így normálisan fejlődnek. Dr. Cinnamon szerint sem a csibékben, sem a később általuk tojt tojásokban semmilyen genetikai elváltozás nem tapasztalható.

” A gazdák ugyanazokat a csibéket kapják, mint manapság, és a fogyasztók is pontosan ugyanazokat a tojásokat kapják, mint ma” – mondta a kutató, aki szerint az egyetlen apró különbség a termelési folyamatban a kék fény alkalmazása.

Dr. Cinnamon csapata nem tette közzé a kutatás részleteit, mivel a technológiát saját cégük révén kívánja licencbe adni. Az állításokat a kutatócsoporttól független tudósok egyelőre nem tudták értékelni.

Az izraeli csapat azonban együttműködött a Compassion in World Farming, rövidítve CIWF elnevezésű brit állatjóléti szervezettel, amelynek munkatársai három éven át látogatták a céget és figyelemmel követték a kutatást. Szerintük az áttörés „igazán fontos fejlemény” lehet az állatjólét szempontjából.

„Általában nagyon óvatos vagyok a haszonállatok génszerkesztésével kapcsolatban. De ez egy kivételes eset, amit én és a CIWF munkatársai egyaránt támogatunk” – mondta Peter Stevenson, a szervezet főtanácsadója.

A következő fontos lépés Stevenson szerint annak a kiderítése, hogy a tyúk és nőstény utódai, amelyek emberi fogyasztásra szánt tojásokat fognak tojni, végig tudják-e élni a kereskedelmi életet anélkül, hogy váratlan „jóléti” problémák merülnének fel.

Az Egyesült Királyság parlamentjében egy olyan jogszabály készül, amely Angliában korlátozott mértékben engedélyezné a génszerkesztést a kereskedelmi célú gazdálkodásban. A törvényjavaslat elfogadása után, a jövő évtől a technológiát kezdetben csak növények esetében alkalmazzák.

A génszerkesztést a kormányzat elfogadhatóbbnak tartja a génmódosítás régebbi technikájánál.

A génszerkesztés, a GE általában a DNS eltávolításával történő génszabályozás, míg a génmódosítás, a GM általában DNS hozzáadását jelenti, néha más fajokból.

A tojástermelő ipar évente hétmilliárd kakascsibét öl le röviddel kikelésük után – a CIWF becslései szerint. A folyamat időigényes, mert kézzel kell szétválogatni a hímeket és a nőstényeket röviddel a kelés után.

Németországhoz hasonlóan Franciaországban a jövő évtől tiltják be a kakascsibék lemészárlását. Sokan uniós szabályozást követelnek a „gyilkos” gyakorlat megszüntetésére. A brit kormánynak még nincs kialakult álláspontja.

A génszerkesztés a fejlesztés előrehaladott szakaszában van. A csapat a tenyésztőkkel együtt dolgozik a folyamat finomításán – jelezte a kutatás vezetője a BBC-nek.

„A sokéves kutatás során számos nehéz kihívással szembesültünk, amelyeket sikeresen leküzdöttünk. Most végre van egy életképes megoldásunk, és remélem, hogy az ipar nagyon hamar alkalmazza” – mondta Dr. Enbal Ben-Tal Cohen.

(Forrás: Index, Kép: sentientmedia.org, thepoultrysite.com)

Magyar Állatvédelem

Kapcsolódó

Egy harci kakas ölt meg egy fülöp-szigeteki rendőrt, aki épp egy illegális kakasviadalon ütött rajta

magyarallatvedo

Egyre több gondot okoznak a kóbor kutyák: hétéves kislányt marcangoltak halálra

magyarallatvedo

Ez a kismacska minden szempontból maga a csoda

magyarallatvedo