Magyar Állatvédelem
Image default

Bolgár állatrendőrök: „Magyarországon is jól működhetne a struktúránk!”

Olvasási idő:2 perc

Bulgária egyike azon európai országoknak, ahol állatrendőrség működik. Magdalena Peneva-val, a bolgár Négy Mancs alapítvány programvezetőjével beszélgettünk az általuk elért változásokról, az állatrendőrök feladatairól és a struktúra magyarországi adaptálási lehetőségeiről.

Tudjuk, hogy Bulgáriában az állatrendőrség a hivatásos állomány részeként dolgozik, az Egyesült Államokban pedig a legtöbb helyen önkormányzati fennhatóság alatt áll. Hatékonyabbnak találja ezt a működési formát?

A hivatásos állományba tartozó állatrendőröknek más feladataik is vannak, így kevesebb idejük van ezeknek az eseteknek a megvizsgálására, mint amennyi egy dedikált egységnek lenne. Bulgáriában regionális struktúra működik, képzett rendőrök ellenőrzik az eseteket, miközben együtt dolgoznak más intézmények képviselőivel, akik szintén együttműködnek olyan szakemberekkel, akik az állatok jólétéért felelnek.

A rendőrség számára előnyös, ha külön állategészségügyi egységet alakítanak, külön erőforrásokat és világos feladatmegosztási rendet szabhatnak ki. Ez hasznos lehet az egység szakosodása szempontjából is, hiszen más problémákat is figyelembe kell venni az esetek megoldása során, például a sebesült állatok gondozása, szállítása vagy elhelyezése kapcsán. Úgy gondoljuk azonban, hogy legyen szó bármelyik működési formáról, állatjóléti szempontból mindkét esetben a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és a rendőrség közötti együttműködés rendkívül fontos az állatkínzások számának csökkentése érdekében.

Néhány évvel ezelőtt az Európai Unió statisztikája szerint Romániában és Bulgáriában volt a legrosszabb az állatok helyzete. Ez változott azóta?

Bizonyos dolgok javultak az elmúlt években, így például a vadállatok tartásának és a vadállatok cirkuszban való használatának tilalmát nézve.  A kóbor kutyák esetében csökkenő populációt figyeltünk meg azokon a területeken, ahol ivartalanítási programokat hajtottak végre, azonban még sok minden igényel fejlesztést. A kóbor kutyák és macskák populációja az ország nagy részében még mindig viszonylag nagy, és a kutyatulajdonosok nagy része továbbra sem chippelteti az állatot annak ellenére, hogy az régóta kötelező. Emiatt jelenleg virágzik az illegális kölyökkutya kereskedelem, magánszemélyek exportálnak kölyökkutyákat más európai országokba anélkül, hogy megfelelnének a tenyésztésükre vonatkozó követelményeknek. Nagyon nehéz megmondani, hogy hány ilyen kutyát adnak el más európai országokba. Komoly probléma, hogy az emberek nem mindig akarnak tanúskodni a szabálysértők ellen, például az ilyen esetekben. A haszonállatok és a lovak esetében a helyzet még homályosabb.

Melyek az állatrendőrök elsődleges feladatai?

Az állatrendőrök a bejelentéseket ellenőrzik, és intézkednek törvénysértések esetén. Fontos feladatuk az állatok harcoltatásának felszámolása, hiszen ez az állatok halálához, tartós megbetegedéséhez vezethet.

Mi a legnagyobb kihívás az állatrendőrök számára a mindennapi munkában? Mi az állatvédelem leggyengébb pontja Bulgáriában?

A rendőrség által Plovdivban szervezett szemináriumon, még 2019-ben a rendőrök és az intézmények más képviselői megosztották egymással a mindennapi munkájuk során felmerült problémákat és a bevált gyakorlatokat. A közös problémák között voltak a bántalmazott állatok szállítási és befogadási nehézségei, különösen a nagytestű állatok esetében. A másik probléma pedig, amit már korábban is említettem, hogy az emberek nem mindig hajlandók tanúskodni.

Milyen változásokat értek el az elmúlt öt évben, mióta a rendőrség kötelékein belül megkezdte a működését az állatrendőrség?

Sikerként könyvelhető el, hogy a bejelentett esetek száma nőtt, és az állampolgárok nagyobb része tudja, hogy mikor kell a rendőrséghez fordulni. Azt azonban nehéz megmondani, hogy összességében csökkent-e az állatkínzások száma. A változás elindult, de még sok terület igényel fejlesztést, a rendőrök munkájának megkönnyítéséhez további források biztosítása és infrastruktúra szükséges.

Magyarországon egyre nagyobb a társadalmi nyomás az állatrendőrség felállítására. Érdemesnek találná adaptálni az Önök működési struktúráját?

Az állatok elleni bűncselekmények sajátosak, ezért képzett szakembereket igényelnek. Meg kell érteniük az állatok elleni bűncselekmények sajátosságait ahhoz, hogy kezelni tudják őket. Egy külön egység létrehozása, egyértelmű megbízatással és célokkal mindenképpen jó lenne. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább biztosítani kell a rendőrök továbbképzését és világosan le kell fektetni, hogy mely más hatóságokkal kell együttműködniük ilyen esetekben, és hogyan kell reagálniuk például sérült állatok esetén.

magyarallatvedelem.hu, fotó: four-paws.org

Kapcsolódó

Telelő fenyőrigók csapatai járják az országot táplálék után keresve

Marci

Kutyameleg: a háziállatokat is hőhullám fenyegeti

magyarallatvedo

Késével hárította el egy hatalmas édesvízi krokodil támadását egy 60 éves férfi

magyarallatvedo