Magyar Állatvédelem
Image default

Az alpesi gőte lett az Év kétéltűje

Olvasási idő:1 perc

A hazánk egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűjét, az alpesi gőtét választották 2023-ban az “Év kétéltűjének”. 

Az alpesi gőtével (Ichtyosaura alpestris, Laurenti, 1768) szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak. Neve ugyan a zord bércek koronázta vadregényes tájakra utal, de hazánk középhegységeiben is előfordul.

Előfordulási helyein leggyakrabban kisebb tavakban vagy tócsákban vehetjük észre. Álló helyzetből rápillantva a sekély vízben úszó vagy a fenéken pihenő „mini-sárkányokra”, elsőre talán nem tűnnek különösebben megkapó jelenségnek. Közelebb hajolva azonban rögvest szembetűnik pompás küllemük. Kontrasztos színeivel és mintázatával ugyanis az alpesi gőte hazánk farkos kétéltűinek egyik legcsinosabbika. Sajnos e különleges kétéltűfaj magyarországi fennmaradása több tényező miatt is veszélyben forog, nem véletlenül választotta tehát az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2023-ra az „Év kétéltűjének”.

Az Év kétéltűje program 2012-ben indult, melynek keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja ki, melyik állat kap kiemelt figyelmet az adott évben.

A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris) az egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik.

Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is – figyelmeztet az MME.

A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba, amely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Magyarországon a kórokozót eddig nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amelyet az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál.

(Forrás: MME/National Geographic, Nyitókép: Pixaby/Khaty Büscher)

Magyar Állatvédelem

 

Kapcsolódó

Egyszerűen ott hagyott 60 bombakereső kutyát Afganisztánban a Biden-kormányzat?

magyarallatvedo

Kilencszáz cigája és racka juh telel Kardoskúton

Marci

Örökbe fogadta, majd legóból épített a végtaghiányos kutyusnak egy kerekeskocsit – VIDEÓVAL

magyarallatvedo