Magyar Állatvédelem
Image default

Az állatokkal való bánásmód legfontosabb előírásai

Olvasási idő:2 perc

Az állatvédelemmel kapcsolatos kérdőív felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg milyen főbb szabályok irányadók az állatokkal való bánásmód vonatkozásában – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A néhány perc alatt kitölthető kérdőív két sarkalatos pontja a felelős állattartás és a hatályos jogszabályi környezet megfelelősége, illetőleg egyaránt foglalkozik a házi kedvencek és a haszonállatok helyzetével – fejtette ki dr. Heinrich Renáta.

A polgári jog szabályai – felelősség a háziállat által okozott károkért

Amennyiben házi kedvencünk másnak kárt okoz, állattartóként bennünket terhel a felelősség a károsulttal szemben. A gazda csakis akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az állattartással kapcsolatban felróhatóság nem terheli.

A gyakorlatban a legtöbb kárt a kutyák okozzák, így a bírói gyakorlat már sok álláspontot kialakított a felelősséggel kapcsolatos szabályok bővebb kibontására. Így például, ha a kutya szájkosár és póráz nélküli sétáltatás során megharap valakit, megállapítható a gazda felelőssége.

Azonban a sértett személy önhibájaként értékelendő, ha az állathoz túl közel ment és ingerelte, bosszantotta. Ez a magatartástól függően kármegosztáshoz, de akár az állattartó mentesüléséhez is vezethet.

Amennyiben a pórázon sétáltatott kutya váratlan zajtól megriadva kitépi magát a gazda kezéből és az úttesten átrohanva balesetet okoz, már nem állapítható meg az állattartó felelőssége. Fontos, hogy a gazda akkor is felelősséggel tartozik a kutya által okozott kárért, ha idegen lép be az ingatlanába, és azt a kutya megharapja.

Ugyanis a bírói gyakorlat szerint elvárható a kapu zárva tartása. A hasonló esetekre adott válaszként már léteznek olyan biztosítási konstrukciók, melyek az állatok által okozott károkra nyújtanak fedezetet.

Büntetőjogi rendelkezések – az állatkínzás

Az állatkínzás bűncselekményét az valósítja meg, aki gerinces állatot bántalmaz, vagy azzal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, ami alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Fontos, hogy ennek a sérelemnek nem feltétlenül kell bekövetkeznie a magatartás eredményeként, elegendő, ha arra alkalmas. A másik lehetséges tényállás, ha valaki gerinces- vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi – ez is állatkínzásnak minősül tehát.

Mindkét tényállás az enyhébb megítélésű vétségek kategóriájába tartozik, és legfeljebb két évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetési tétel akkor emelkedik legfeljebb három évre, ha az állatnak különös szenvedést okoz az elkövető. Illetőleg, ha a pusztulás vagy a maradandó egészségkárosodás ténylegesen be is következik.

Ugyancsak büntetendő az állatviadalok szervezése és az arra történő fogadások szervezése – ez már a bűntettek körébe tartozik, és legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jogszabály azokat a személyeket is bünteti (legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel), akik állatviadalon való részvétel érdekében szereznek, tartanak, idomítanak, tenyésztenek vagy forgalmaznak gerinces állatot.

A cirkuszokban bemutatott állatidomári mutatványok ugyanakkor jelenleg nem esnek tilalom alá. A fentiekben említett kérdőív többek között ezzel a kérdéssel is foglalkozik, de kitér az állatkínzás szigorúbb büntethetőségére is – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

das.hu; kép: Getty Images

Kapcsolódó

Húsz flamingófiókával gyarapodott a Budapesti Állatkert kolóniája

Marci

Cankók, csérek, bíbicek tanyáznak a Maros homokzátonyain

Marci

A FÖRI mégis elfogadja a DOKTA 5 milliós adományát

magyarallatvedo