Magyar Állatvédelem
Image default

Elfogyott az altatólövedék, élessel lőtték a csimpánzokat

Olvasási idő:2 perc

Svédországban több csimpánz kiszabadult a kifutójukból egy állatkertben szerda este. Három főemlőst lelőttek az ott dolgozók, egy negyedik megsebesült, az ötödik – vélhetően magától – sértetlenül visszatért. Az incidens a Stockholmtól nagyjából 150 kilométerre északra található Gävle városa mellett működő Furuvik állatkertben történt. Annika Troselius, a park szóvivője a TV4-nek elmondta, az állatokat azért kellett lelőni, mert nem volt elég nyugtatószer, hogy mindet elaltassák, ezért hívtak a mesterlövészeket. Hozzátette: számukra mindennél fontosabb volt, hogy emberéletek ne kerüljenek veszélybe. Egyelőre nem világos, miként szökhettek meg a majmok a ketrecükből.

Tragikus esetek

Emlékezetes, hogy 2015-ben egy orangutánt lőttek le a duisburgi állatkertben, mert szökni készült. Társát, akivel együtt menekült, sikerült elkábítani és visszavinni a karámjába. Az intézmény akkori közleménye szerint már nem volt lehetőség elkábítására, félő volt ugyanis, hogy az altató túl lassan hat, és az állat kijut az utcára, ahol emberi életeket veszélyeztethet. Ugyanebben az évben hazánkban is történt egy szomorú eset, a pécsi állatkertből szökött meg egy farkas. Turisták fedezték fel a Tubesnél, akik értesítették a rendőrséget, ők pedig azonnal riasztották az állatkert munkatársait. Az akkori híradások szerint a farkas fenyegetőleg lépett fel, amikor meglátta az embereket, ezért Szatyor Miklós, az állatkert igazgatója lelőtte az állatot.

Magyar dezertőrök

Az állatkerti szökések szerencsére többnyire nem végződnek ilyen tragikusan.

Az egyik leghíresebb, legbizarabb szökés Suzihoz, a győri állatkert agyafúrt lajhárjához fűződik, aki 2004-ben több kísérlet után végül sikerrel lerázta őrzőit, és egy óvatlan pillanatban meglépett.

Három napig tartott, mire megtalálták. A miskolci állatkert két nagyobb dezertálásról is hírt adott az elmúlt években, 2006-ban egy hatfős rhesusmajomcsapat kirándult a Bükki Nemzeti Parkba, 2020 szeptemberében pedig két kenguru érezte szükségét, hogy világot lásson. Egyikük nem jutott messzire, még az állatkert területén fülön csípték. Ám a másik eltűnt a városszéli ligetes területen. Napok múlva találtak rá a tetemére, valószínű a stressz és a kimerültség miatt pusztult el.

Budapesten egyik legemlékezetesebb állatkerti szökés a főváros ostromakor, 1945 februárjában történt, amikor egy oroszlán leköltözött a kisföldalatti megállójába. Bombatalálat rongálta meg a ketrecét, alighanem ezért keresett magának egy biztonságos „barlangot” a közelben. Az pedig már a nyolcvanas években történt, hogy az éjjeliőr éppen az ellenőrző körútját végezte, amikor szembejött vele egy tarajos sül. Az őr nem esett pánikba, megőrizte lélekjelenlétét, jól tudta, hogy puszta kézzel nem tanácsos megfogni az állatot, elszaladt egy ruháskosárért, és azzal fogta be a szökevényt.

Végső megoldás

A felsőlajosi magánállatkertben még nem volt példa állatszökésre, de a tulajdonos Tóth Tibor épp a napokban segédkezett egy szlovén állatkertben, ahol majmok szöktek meg úgy, hogy felmetszették a hálójukat. A szakember nagyon sajnálatosnak nevezte a svédországi esetet, és nehezen tudja elképzelni, miért folyamodtak az állatok lelövéséhez. Mint elmondta, náluk is készenlétben vannak az altatólövedékek, ha szükség lenne rájuk, három percen belül az állatba tudják juttatni ezeket. Ezenkívül nagyon szigorú előírás, hogy rendelkezni kell olyan kerítéssel, amivel egy állat szökése esetében le lehet zárni az állatkertet. Az állat lelövése éles lövedékkel csak a legvégső megoldás lehet. Tóth Tibor szerint ilyen volt pécsi farkas-ügy, mivel az állat emberéleteket veszélyeztetett, ott valóban nem volt más választás. Arról is beszélt, hogy a csimpánzok territoriális állatok, azaz ragaszkodnak a helyükhöz, és ha elhagyják a saját területüket, akkor veszélyben érzik magukat, és minél előbb vissza akarnak térni a biztonságos helyükre. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a csimpánzok mindenevők, a természetben gyakran vadásznak is, akár saját fajtársaikat is elejtik. Így akár az emberre is veszélyt jelenthetnek, ha szabadon kószálnak, számukra ismeretlen terepen. Ráadásul az állatkerti állatok – különösen az ilyen intelligensek, mint a főemlősök – hozzá vannak szokva az emberekhez, nem félnek tőlük.

Népszava – Magyar Állatvédelem

Kapcsolódó

Tatán egy cica is gyógyítja a nagybeteg kutyát

magyarallatvedo

Jövőre még több benzinkúton lesznek elérhetők a kutyachip-leolvasók

magyarallatvedo

Állatvédelmi Témahét indul decemberben – videó

magyarallatvedo