Állatrendőrség vagy civil szervezet? A köznyelv szerint mindkettő

Olvasási idő:3 perc

Szeptember 8-án Dr. Fülöp Erik országgyűlési képviselő, állatvédelmi szakpolitikus bejelentette, hogy különleges állatrendőrsége lesz Magyarországnak, megkezdi működését a Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat. A bejelentést követően állatbarátok tömege fejezte ki örömét, hiszen az országnak hatalmas szüksége van egy ilyen szervezet felállítására. A mai napon azonban 132 állatvédő, civil szervezet adott ki közleményt, melyben közösen hívják fel arra a figyelmet, hogy a NÁSZ nem állatrendőrség, hanem csak egy új civil szereplője lett a hazai állatvédelemnek. A Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba.

 

MIT ÉRTÜNK ÁLLATRENDŐRSÉG KIFEJEZÉS ALATT?

Az állatvédelmi szervezetek közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy az állatrendőrség kifejezés megtévesztő, hamis, mert a rendőrséggel ellentétben a civileknek nincs semmilyen hatósági, állam által adott jogköre.

„Szeretnénk, ha tisztán látna minden állampolgár, minden állatbarát. Civil szervezet nem hozhat létre állatrendőrséget.” – írják a Facebookon közzétett közleményükben, majd hozzáteszik: „az említett szervezet nem rendelkezik hatósági jogkörrel, nem járhat el hivatalosan, nem bírságolhat és nem büntethet.”

A Nemezeti Állatvédelmi Szolgálat mai napon közzétett cikke szerint fontos tisztázni, hogy mi értendő pontosan az állatrendőrség kifejezés alatt, amely a köznyelvben élénken él nem csak Magyarországon (több alapítvány és szervezet is használja már megnevezésében is az Állatrendőrség kifejezést, holott ők sem rendelkeznek hatósági jogkörökkel), hanem nemzetközi szinten is.  Rámutatnak arra, hogy külföldön két modell is működik és a köznyelv mindkettőt leegyszerűsítve állatrendőrségként, állatvédelmi járőrként, állatvédelmi ellenőrként emlegeti. Az egyik a hivatásos állomány kötelékébe tartozik, a másik pedig civilekből áll, akik a hatóságokkal együttműködve végzik tevékenységüket.

„A NÁSZ Egyesület egy civil kezdeményezés, amely szervezeti struktúráját és működési céljait tekintve azért sorolható az állatrendőrség gyűjtőfogalom alá, mert célja többek között az állatvédelmi jogszabályok betartatása, az állatjólét növelése, a lakossági edukáció előmozdítása úgy, hogy közben mind a hatóságokkal, mind pedig más állatvédelmi szervezetekkel együttműködik.” – rögzítette a Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat.

 A NÁSZ Egyesület a működése során azonban egy igen átfogó, strukturált munkát fog végezni, céljaik megfogalmazása és kitűzése során több nemzetköziszervezettel is egyeztettek, így például megalakulásuk folyamán figyelmet kapott a San Antonio-ban működő, kiemelkedő eredményeket elérő – a köznyelvben ott is csak állatrendőrségként emlegetett  szerveződés tapasztalata.

„A NÁSZ Egyesület jelenleg hatósági hatáskörrel nem rendelkezik, működésünk során azonban folyamatosan együtt kívánunk működni a hatósági szereplőkkel, jegyzőkkel, állatorvosokkal, szakemberekkel. Egyértelmű célunk – ahogyan azt több alkalommal is hangsúlyoztuk -, hogy országos lefedettséget érjünk el és kiharcoljuk azt, hogy az állatvédelem megkerülhetetlen szereplőiként a későbbiekben hatáskörökkel is felvértezve léphessünk majd fel az állatkínzók ellen” – olvasható a cikkben.

Az állatvédelmi szervezetek és a NÁSZ az alapokat tekintve egyetértenek, hiszen mind a közlemény aláírói, mind pedig a Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat egyetért abban, hogy a hazai állatvédő szervezetek nehéz helyzetben vannak, a menhelyek telítettek és számos kihívással kell szembenézniük. A közleményt aláíró állatvédők felhívják a figyelmet arra is, hogy ha egyáltalán egy állatkínzásos ügy eljut a bíróságig, rendszerint az állatkínzók enyhe büntetést kapnak. Ebben mindkét oldal maximálisan egyet ért, ugyanakkor ezen a területen nyer értelmet a NÁSZ Egyesület jogi területen megfogalmazott feladatköre és célkitűzése. A NÁSZ Egyesület vállalja, hogy közreműködik a rendőrségi feljelentésekben, bírósági tárgyalásokon pedig tanúként fognak részt venni, minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az állatkínzók rács mögé kerüljenek.

EGYEDÜLÁLLÓ OKTATÁSI RENDSZERT DOLGOZNAK KI

A NÁSZ Egyesületnek nem titkolt célja, hogy hozzájáruljon a lakosság, állatvédelmi szakemberek edukációjához.

„A NÁSZ Egyesület működése során folyamatosan képzi majd a kötelékébe tartozó önkénteseket, állatvédelmi ellenőröket. Különbözünk a legtöbb állatvédelmi szervezettől abban, hogy saját oktatási rendszert dolgozunk ki, a NÁSZ Egyesület tagjainak ezeken kötelező jelleggel részt kell venniük. A képzés során jogi ismeretekre, állat-elsősegéllyel kapcsolatos ismeretekre is szert tesznek, munkájuk során szigorúan meghatározott mentési protokoll szerint dolgoznak majd. Folyamatosan támogatni fogjuk munkatársaink, önkénteseink mentális egészségének megőrzését szakértők bevonásával, hiszen tudjuk, hogy az a misszió, amit felvállalnak rendkívül megterhelő.” – írják.

A NÁSZ Egyesület szerint fontos tisztázni, hogy ők nem kívánnak részt venni az állatvédelmi szervezetek csatározásában, hiszen az állatvédelem mindenkinek közös ügye, elengedhetetlen a kölcsönös együttműködés. Mi állatbarátok pedig bízunk abban, hogy a félreértések, félreértelmezések ezzel tisztázásra kerültek és mind az új szervezet, mind pedig a már hosszú ideje az állatvédelemben harcolók közös nevezőre tudnak jutni és egymás munkáját segítve tudják építeni a hazai állatvédelmet.

magyarallatvedelem.hu

 

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt. Kérjük próbálja újra.

A box kipipálásval Ön elfogadja a Magyar Állatvédelem Adatvédelmi irányelveit.