A ráckevei olajszennyezés évtizedek óta a legsúlyosabb természetkárosítás

Olvasási idő:4 perc

Tavaly, december 12-én érkezett lakossági bejelentés, miszerint a Ráckevei-Duna-ág szigetszentmiklósi szakaszán nagy mennyiségű olaj került a vízbe. A szennyezés egy Natura 2000-es természetvédelmi oltalom alatt álló különleges élőhely, az úszóláp egy részét sújtotta, amely megfogta a veszélyes anyagot, így egy csaknem kétezer négyzetméteres bekerített szakasz kivételével, nem jutott olaj a Duna vizébe – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában.

December 12-én, 11.30 perckor érkezett lakossági bejelentés, miszerint a Ráckevei-Duna-ág szigetszentmiklósi szakaszán nagy mennyiségű olaj került a vízbe egy esőcsatorna-kifolyó előtt. A budapesti vízügyi igazgatóság a legmagasabb, III. fokú vízkárelhárítási készültséget rendelt el, és megkezdte a nagy mennyiségű, zömében fáradt motorolajat tartalmazó károsanyag elkerítését.

A súlyos vízszennyezésről a köztársasági elnök internetes beszélgetős sorozatának legutóbbi adásában Siklós Gabriellával, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjével beszélgetett.

Jelenleg is folynak a kármentesítési munkálatok az olajszennyezés sújtotta Ráckevei-Duna-ágon.

„Ez a kár legalább három részből áll. Van egy természeti kár, amit maga a szennyezés okoz, van egy a mostani védekezésnek és lesz a helyreállításnak egy bizonyos költsége” – mondta Áder János köztársasági elnök.

Egyes becslések szerint ez az olajmennyiség mintegy ötszáz kilométer területen lett volna képes elszennyezni a Ráckevei-Dunát.

Mintegy 150 méter merülőfalat raktak le még aznap délután körbe védve az 1830 négyzetméternyi területet  – magyarázta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.

A víz felszínén átlagosan öt–tíz centiméter vastagságban úszott az olaj

A gyors cselekvés következtében sikerült úgy lokalizálni, hogy az úszó láp nagy része nem szennyeződött el, és az élővízbe, a Ráckevei-Dunába nem került már be az olaj.

A vízügyes szakembereknek el kellett távolítani az olajat, de ezt csak a tőzeges növényzettel együtt, gépi munkával tudták megtenni. Hogy minél kisebb kár essen a természetes környezetben, a munkagépeknek külön töltést építettek, amelyeken azok közlekedhetnek, valamint speciális, alacsony merülésű mocsárjárókat, úgynevezett Truxorokat használtak.

Jelenleg az elsődleges kárelhárítási munkálatok vége felé tartanak a vízügy munkatársai. Több mint félmillió kilogramm olajos vizet és növényi törmeléket sikerült kitermelni és elszállítani.

A Ráckevei-Duna-ágon történt olajszennyezés helyszíne Szigetszentmiklóson (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

„Szanol paplanokkal fedték be a meglévő területet a felúszó olajnak az összeszedésére és a későbbi károk a megelőzése érdekében. A repülő madarak nagyon kíváncsiak a területre, így azért is fedték le, hogy ne szálljanak bele ebbe az olajos vízbe, és ne hordják szét az olajat, ezzel még nagyobb kért okozva” – magyarázta Kovács Attila János szakaszmérnök.

Még a madarakat is meglepi a látvány, ami most csaknem kétezer négyzetméteren fogadja őket. A Natura 2000-es élőhely a törvény által védett, különleges társulást rejt.

A terület egy olyan zsombékos élőhely ahol az elszáradt levelek a tőzegpáfrányokhoz kötődnek. Hogyha ez a növényzet nem lett volna ott, akkor az érkező olajszennyezést nem tudja megfogni, és biztos, hogy rá került volna a nyílt vízre, amitől gyakorlatilag az egész Ráckevei-Duna szennyeződött volna. Ebből is látszik, hogy a lápterületeknek és a parti növényzetnek milyen fontos a szűrő szerepe és a szennyezések a feldolgozásában mekkora szerepe van – mondta Hegyi Zoltán őrkerület-vezető.

Becslések szerint 10–15 millió forint lehet csak a tőzegpáfrányok pusztulásából fakadó kár. A területen számos kétéltű, hüllő és hal a telelő időszakát töltötte. Közülük csak három mocsári teknőst és egy vízisiklót sikerült kimenteni.

Az olaj földünk egyik legveszélyesebb környezetszennyező anyaga

A fő problémát az jelenti, hogy elzárja a levegőt, elzárja az oxigént a víztől, a benne lévő élőlényektől, az iszaptól, tehát egyszerűen megfulladnak a növények, állatok, amik olaj alá kerülnek.

Becz Álmos biológus elmondta, az olaj a víz felszínén szabad szemmel láthatatlan cseppecskékké oszlik szét.

„Ezeket a láthatatlan cseppecskéket egyes baktériumok megpróbálják feldolgozni, sokuknak sikerül is, de ez ahhoz vezet, hogy megváltozik a teljes bakteriális életközösség. Ezzel együtt azonban nemcsak a baktériumok változnak meg, hanem a velük táplálkozó élőlények is. Tehát azok az élőlények, amelyek a baktériumokkal táplálkoznak, azok növekedésükben gátlódhatnak, mint például a csillósok és egyéb apró egysejtűek. Ez pedig később kihatással lesz a felsőbb táplálkozási szintekre, például a halakra. Ez valójában a teljes életközösséget megbolygatja.”

A tél nem könnyíti meg a vízügyes szakemberek munkáját, de így is mindent megtesznek, hogy lehetőleg ne maradjon olaj a területen. A vákuum-olajlefölöző berendezéssel ezekben a napokban is dolgoznak.

Az olaj összeszedése után az idehordott anyagokat, például a nehézgépeknek létrehozott út anyagát is elszállítják a területről, és megkezdődnek a helyreállítási munkálatok, hogy természetes lakói ismét birtokba vehessék az élőhelyet.
A szakembereket sürgeti, hogy március elsejével a Ráckevei-Duna-ág szintjét megemelik, mert az öntözésben is fontos szerepe van az innen származó víznek. Nehéz megbecsülni, hogy a terület mikor lesz ismét olyan, mint ezelőtt.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A sások, gyékények, nádasok viszonylag jól szaporodnak, terjednek, ezáltal egy–két éven belül a területen lesznek. A láphoz és tőzeghez kötött növényeknek több idő és energia kell, és feltehetőleg direkt módon segíteni is kell a visszatelepedésben – hangsúlyozta a szakember.

Amellett, hogy a Ráckevei-Duna-ág emberek ezreinek nyújt öntözővizet, gazdag halakban is, ezért sok horgász szívesen látogatja.

Ők is a szívükön viselik a szigetszentmiklósi lápos élőhely sorsát. A helyreállítást segítendő, a Ráckevei Dunaági Horgászszövetség koordinálásával adománygyűjtésbe is kezdtek.

Számos felajánlásból származik a tizenkétmillió forint nyomravezetői díj is, amelyet annak ajánlanak fel, aki a nyomozást eredményre vezeti. A munkálatok költsége már eddig is meghaladja a 200 millió forintot, pedig még csak a kárelhárításnál tartanak.

hirado.hu – M1, gondola.hu nyomán magyarallatvedelem.hu, Fotó: MTI/Máthé Zoltán