A kutyáknak is van humorérzéke?

Olvasási idő:4 perc

Kedvesek, együttérzőek, szeretnivalók és hihetetlenül mókásak tudnak lenni. Bearanyozzák mindennapjainkat, jókedvükben mintha velünk együtt nevetnének. Vajon a kutyák is értik a tréfát?

Rengeteg történetet mesélhetnénk a kutyák derűs, szórakoztató és kétségtelenül magával ragadó jelleméről. Felvidítanak minket, megnevettetnek, de bőven elegendő kedves pofijukra vetni egy pillantást ahhoz, hogy mosoly üljön ki az arcunkra, melynek talán még tudatában sem vagyunk. De mi a helyzet a humorérzékkel? Tudatában vannak kedvenceink annak, hogy viccesek? Vajon őket is mulattatja a dolog? Képesek egyáltalán a kutyák nevetni, és ha igen, őket vajon mi nevetteti meg?

 

Játékosság és humorérzék – egy és ugyanaz?

 

Néhány elképzelés szerint a játékosság magában hordozhat egyfajta humorérzéket, s ha ez igaz, akkor a kutyák azzal is tisztában lehetnek, mi az, ami vicces. Charles Darwin hasonlóságot keresett az állati és emberi érzelmek között, és arra a következtetésre jutott, hogy amit humorérzéknek feltételezett, az túlmutat a játékosságon. Az ember származása és a nemi kiválasztás című könyvében úgy vélekedett, hogy ami a kutyák részéről humorérzéknek tűnik, bizonyos értelemben véve megkülönböztethető a játéktól. Például, ha eldobjuk a botot, a kutya eliramodik utána, s mikor megszerezte, lelapul a földre, arra várva, hogy gazdája odamenjen hozzá, és megpróbálja elvenni tőle a zsákmányt. Ám ahogy odaérne, a csalafinta kutya felkapja a botot, és diadalmasan elszalad vele, megismételve a manővert. Teszi mindezt úgy, hogy szemmel láthatóan élvezi a tréfát.

 

Számos tanulmány rámutatott arra, hogy az emberszabásúak rendelkeznek humorérzékkel. A legismertebb talán Koko, a gorilla esete, aki amellett, hogy több mint 2000 szó jelentését ismerte, még szójátékokkal is megviccelte gondozóit. Az evolúciós biológia több tudósa feltételezi, hogy az állatok zöme tudja, mi a humor. Hétköznapi értelemben véve: nem biztos, hogy képesek vagyunk meghatározni a humorérzéket, de felismerjük, amikor találkozunk vele.

 

Dalmata mosoly - A kutyáknak is lehet humorérzékük
Dalmata mosoly – A kutyáknak is lehet humorérzékük

 

Humor és a játékosság kutyáknál – evolúciósan fejlődhetett ki?

 

Lehetséges, hogy ez az úgynevezett állati humorérzék valójában egy evolúciós szükséglet, mely kutyáinknál a farkasoktól ered. Az emberszabásúakhoz hasonlóan, a farkasfalka meghatározott rendszer (hierarchia) alapján épül fel, ahol létfontosságú, hogy mindenki tudja, hol a helye a falkában, így biztosítható az együttműködés, a tiszta kommunikáció, összességében az egyedek és a falka túlélése. Az összetartozás érzését elősegítheti a játékosság, a birkózás, kergetőzés pedig edzésben tartja a testet, elmét és a vadászatra, a csapatmunkára is felkészíti őket.

 

Mi a helyzet a kutyákkal? Vajon azért bolondoznak, hogy megnevettessenek minket? Mivel az állatoknak a természetben saját szükségleteikre kell összpontosítaniuk a túléléshez, elképzelhető, hogy a tréfálkozó viselkedéssel a kutyák az ember figyelmét kívánják magukra felhívni egy kívánatos cél (pl. élelem) megszerzése érdekében. Gondoljunk a pozitív megerősítésre: ha a kutya megtesz valamit, amit a gazdája kér tőle, jutalmat kap. Így a későbbiekben önmagától is folyamodhat egy-egy jutalmazott viselkedéshez, ha szeretne valamit elérni (például még több finomsághoz vagy egy kis szeretgetéshez jutni).

 

Idézzük fel azt a jelenetet, amikor kedvencünk a hátára hemperedik, vidám arckifejezéssel tekint ránk, száját kinyitja, nyelve oldalra lóg, és azt a hatást kelti, mintha nevetne. Csillogó szemekkel figyel minket, mancsaival kalimpálhat is, mi pedig képtelen vagyunk ellenállni neki, és jól megdögönyözzük a pocakját. Állatviselkedés-kutatók szerint a kutyák is folyamodhatnak olyan viselkedéshez, mely a mi szemszögünkből nézve humorosnak tűnik – holott megtanulták az emberrel való együttélés hosszú ideje alatt, hogy milyen módon csalhatnak ki belőlünk pozitív reakciót. Az, hogy az állatok megtanulnak bizonyos helyzetekre egy adott módon reagálni annak érdekében, hogy egy megjósolható (számukra kedvező) válaszreakciót váltsanak ki a partnerből, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tanult viselkedés a humor, a bolondozásra való hajlam ösztönös kifejeződése.

 

Játékos meghajlás - játékra hívás kutyáknál
Játékos meghajlás – játékra hívás kutyáknál
Fotó: marthastewart.com

 

A játékosság a kutya fajtájától is függ

 

Ha egyenlőségjelet tennénk a játékosság és a humorérzék közé, azt se feledjük, hogy a különböző fajták és keverékeik eltérő jellemmel és személyiségjegyekkel bírnak, ebből kifolyólag a játékosság mértéke is eltérőnek mutatkozik. Két állatviselkedés kutató 56 kutyafajtát vizsgált meg a játékosság tekintetében (University of California). Olyan szempontokat vettek figyelembe, hogy például szívesen szaladnak-e a labda, frizbi és egyéb játékok után, szeretnek-e a bújócskázni, örömmel vesznek-e részt a gazdival közös játékban, stb. Végül összeállították listájukat, melyen kiemelkedő helyen szerepelnek az alábbi fajták:

  • Ír szetter
  • Angol Springer Spániel
  • Miniatűr schnauzer
  • Cairn Terrier
  • Airedale Terrier
  • Standard uszkár
  • Shetlandi juhászkutya (Sheltie)
  • Golden Retriever
  • Ausztrál juhászkutya
  • Miniatűr uszkár
  • Rövidszőrű német vizsla

 

Tudnak a kutyák nevetni?

 

Egyes kutyáknál valóban megfigyelhető a gazda felé mutatott alázatos vigyorgás. Elképzelhető, hogy ilyenkor az emberi mosolyt utánozzák, hiszen az évezredek során megtanulták kiismerni arckifejezéseinket és a mögötte rejlő jelentést, érzelmeket, és talán megpróbálják lemásolni, hogy kedvünkre tegyenek. (Részletes leírás: A kutya arckifejezései III. – Szájtartás és mimika).

 

A jókedvet és játékosságot is sajátos jelekkel juttatja kifejezésre a kutya. Ilyen például a játékos meghajlás, mikor mellső lábait előrenyújtva a földre lapul, törzse ívben meghajlik, hátsó fertálya a levegőben, farkával hevesen csóvál. Tekintete lelkes, várakozó, egyenesen az előtte lévő gazdira/játszópajtásra néz, szinte „teli szájjal vigyorog”. Mellső lábaival dobbanthat is a talajon, szökkenhet közben, lihegéssel, izgatott vakkantásokkal kísérve. Így juttatja kifejezésre, hogy játékos kedvében van, és már alig várja a mókát, legyen az birkózás, kergetőzés, stb. Nem ritka az sem, hogy a felgyülemlett energiáit ilyenkor heves rohangálással vezeti le – „Rájött az ötperc…”  

 

Mintha mosolyogna ez az idős kutya
Mintha mosolyogna ez az idős kutya
Fotó: Pinterest

 

Patricia Simonet, állatviselkedés szakértő több tanulmányt is folytatott a kutyák vokalizálásával kapcsolatosan. Felismerte, hogy a játékos hangulatban a lihegés megváltozik. Egy spektrográf segítségével elemezte a hangot, amely az emberi fül számára a lihegéshez nagyon hasonlónak tűnik. Ugyanakkor a kilégzés vizsgálatakor beazonosítottak egy jellegzetes mintát, amelyet “kutyanevetésnek” neveztek el. A későbbi kísérletekben, amikor a kutyák ezt a hangot meghallották, játékos meghajlás, farokcsóválás és vidám kergetőzés formájában reagáltak rá.

 

Hogy a kutyák valójában rendelkeznek-e humorérzékkel, egyelőre rejtély. Évszázadok óta vita tárgya tudósok között az is, hogy mit értünk pontosan humorérzék alatt, hiszen az, ami az egyik embert mulattatja, egy másikat ledöbbentheti, meg is rémítheti. Mi, kutyások azonban látjuk kedvenceink bolondos viselkedésében, csalafinta játékosságában és veleszületett képességében, mellyel nevetésre ösztönöznek minket életünk minden egyes napján.

kutyabaratmenhelyek.hu, akc.org, psychologytoday.com