A hazai állatvédelem fejlődésének katalizátora – Interjú Vetter Szilviával

Olvasási idő:5 perc

Ha visszatekintünk az elmúlt egy évre, azt mondhatjuk, hogy a jelenleg tapasztalható pozitív folyamat kezdete egy tudományos munkához, egy doktori disszertációhoz köthető. Az állatkínzás-ellenes index eredményei arcul csapók voltak, rávilágítottak ugyanis arra, hogy Magyarország a területen sereghajtónak számít Európában. A kutatás Vetter Szilvia nevéhez kapcsolódik, aki azóta az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője lett. Testközelből látja tehát a problémákat, a tudományos oldalról vizsgált okrendszereit és azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek hosszú távon is előmozdíthatják a hazai állatvédelem ügyét.

SEREGHAJTÓBÓL ÉLLOVAS?

„A tavaly ősz elején bemutatott doktori disszertációja katalizátorként hatott a hazai állatvédelemre, hiszen gyakorlatilag ettől fogva datálhatók azok a konkrét és előremutató intézkedések, amelyek hónapról hónapra megörvendeztetik a hazai állatvédelem szereplőit és az állatbarátokat – vetjük fel Vetter Szilviának, aki szerényen mosolyog, ugyanakkor elismeri, hogy egyes visszajelzések szerint doktori disszertációja valóban szerepet játszott a folyamatban. A magát nevetve csak „elfajzott jogásznak” nevező szakértő nyolc éven keresztül dolgozott az állatkínzás-ellenes büntetőjogi index megalkotásán. Azt mondja, a tudományos munka elkészítésének végére számos fontos megállapítást tudott levonni.

„15 országot vizsgáltam az állatkínzás-ellenes büntetőjogi fellépést tekintve és hatalmas különbségeket lehetett feltárni. Az országok egy része nálunk szerencsésebb történelmű, ennek megfelelően az állatvédelem – és egyébként az „embervédelem” is – szervesebben tudott fejlődni. Az állatvédelem területén óriásiak a geopolitikai eltérések, illetve a társadalmak állatokkal szembeni attitűdje is más” – magyarázza, hozzátéve, kutatása abból a szempontból is jó volt, hogy rámutatott arra, hogy az állatvédelmi jogszabályokon is változtatni szükséges. Nem feltétlenül szigorításra van szükség, sokkal inkább részletezésre, differenciálásra, egyértelműsítésre, a rendszer egyszerűsítésére és az eljárások gyorsítására.

Fotó: Juhász Melinda

AZ ÁLLATKÍNZÓK KÖZTÜNK JÁRNAK

Meglátása szerint azonban különösen fontos lenne, hogy senki se vehesse félvállról a témát és egyre hangsúlyosabban jelenjen meg az állatkínzás és az emberek elleni bűncselekmények közötti összefüggés a közvéleményben.

„Tudományos kutatások sora támasztja ezt alá, ezek előtt pedig a legszkeptikusabbaknak is meg kell hajolniuk. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az állatkínzás nem elég, hogy önmagában helytelen, hanem az előszobájának tekinthető az emberekkel szembeni méltatlan bánásmódnak is” – fűzi hozzá. Úgy véli ugyanis, hogy ezzel az érvrendszerrel olyan rétegekhez is eljut az állatvédelem fontossága, akik bár nem bántanának soha állatot, nem is tekintenek a kérdésre szívügyükként.

Vetter Szilvia kulcsfontosságúnak tartja a hazai állatvédelem fejlődése szempontjából a területet érintő tudományos élet felpezsdülését is. Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja februárban szakmai napot szervezett, amelynek során számos, különböző területekről érkező szakértő világított rá arra, hogy az állatkínzók bizony valóban köztünk járnak. Hangsúlyozta: az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja nem egy döntéshozó vagy végrehajtó intézmény, nincs értelme intézkedéseket várni tőle, hanem egy egyetemhez kötődő oktató és kutató központ. „Csak olyan állatvédelmi kérdésben foglalunk egyértelműen állást, ahol a kutatók, szakértők nagyjából konszenzust tudnak kialakítani, ahol a tudomány egy irányba mutat. Amennyiben a hitelesnek tekinthető források között viták, eltérő álláspontok és érvek ütköznek, készséggel teret engedünk a higgadt diskurzusnak. Ezzel is segítjük az állatvédelem fejlesztését, a legjobb megoldások megtalálását” – húzza alá.

SOKRÉTŰ PROBLÉMARENDSZER, STRATÉGIAI ALAPÚ MEGOLDÁSOK

Hangsúlyozza, hogy számos gyenge pontja van jelenleg a hazai állatvédelemnek, amelyekre megoldást kell találni. A civil állatvédők helyzete financiálisan nem megoldott, a menhelyek túlterheltek. Egyértelműen hosszútávú stratégiai gondolkodásra van szükség. Jó jelnek tekinti, hogy Ovádi Péter miniszteri biztos kezdeményezésére öt évre megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, amelynek az Állatorvostudományi Egyetem képviseletében ő is tagja lett, valamint azt is örvendetesnek tartja, hogy soha nem látott mértékű összeggel, félmilliárd forinttal támogatják az ivartalanítást az elkövetkezendő időszakban. Meglátása szerint azonban igazán tartós változás akkor érhető el, ha társadalmi szinten alakul át az attitűd, és a szemléletmód állatbaráttá válik.

A GYEREKEK HATÁROZZÁK MEG AZ ÁLLATVÉDELEM JÖVŐJÉT

„Az Állatvédelmi Központ egyik legfontosabb küldetése, hogy olyanokhoz is eljuttassuk az állatvédelem és a felelős állattartás alapvetéseit, akik soha nem foglalkoztak korábban ezzel, de jószándékú, tisztességes emberek. Az ő megnyerésük valódi változást hoz, és például a pedagógusok szerepe kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a hazai állatvédelem milyen képet mutat majd magáról néhány év múlva” – mondja.

Ennek elősegítése érdekében indították az Állatvédelem gyerekeknek nevű, egyetemi hallgatók által szerkesztett Facebook oldalt, ahol a gyerekek nyelvén fogalmazzák meg a felelős állattartás legfontosabb üzeneteit, az állatvédelem mibenlétét. Arra törekednek, hogy mindezt úgy tegyék, hogy az a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt hasznos legyen, jelenleg keresik azt az óvodát, amely állatvédelmi tevékenységével kiérdemelheti az Év állatvédő óvodája címet.

Az oktató-képzésszervező szakmai tevékenységüket azonban más területeken is kamatoztatni tudnák. Előrehaladott tárgyalásokat folytatnak például Ovádi Péter állatvédelmi miniszteri biztossal arról, hogy minél többféle állatvédelmi képzés jelenhessen meg a hazai palettán.

Fotó: Juhász Melinda

INDULATKEZELÉS ÉS ÁLLATRENDŐRSÉG

Az állatvédőknek is segítenének a saját eszközeikkel. Nemrégiben 64 civil állatvédő szervezet együttműködésével készítettek egy kutatási igényfelmérést, arra voltak kíváncsiak, milyen kutatásokkal tudják segíteni a munkájukat.

„Nagyon informatív válaszokat kaptunk, az ötletek nyomán pedig kutatócsoportok is alakultak, így azok több tudományág szemszögéből válnak majd vizsgálhatóvá. Ezeket hamarosan nyilvánosságra is fogjuk hozni. Másrészről szerencsére már most nagyon sok hallgató is bekapcsolódott a Központ munkájába. Ők jellemzően állatorvostan hallgatók, de pedagógus, pszichológus és jogászhallgatók is vannak közöttük, akik nem csak kompetensek és értelmesek, de lelkesek is, így biztosan nagy segítséget fognak tudni nyújtani” – teszi hozzá Vetter Szilvia.

Az állatvédőket azonban nem csak tudományos, gazdasági, hanem pszichológiai szempontból is segíteni szükséges véleménye szerint.

„A mai magyar állatvédelem egyik legfájóbb pontja a negatív indulatok felhalmozódása, ami emberileg egyébként teljes mértékben érthető. Az állatvédők közönnyel és erőszakkal, pokoli történetekkel találkoznak nap, mint nap. Sokkal több lelki és anyagi támogatásra van szükségük, mint amit jelenleg kapnak. A katonákat, rendőröket kiképzik arra, hogyan dolgozzák fel „az ember sötét oldalával” való találkozásokat, az állatvédők azonban magukra vannak hagyva a traumáikkal” – mondja, hozzátéve, meglátása szerint azonban a rosszul csatornázott indulat nem segíti, hanem sokkal inkább hátráltatja az állatvédelem ügyét, mivel a mérsékeltebb rétegek így nem meggyőzhetők.

Az állatrendőrség felállításával kapcsolatban hangsúlyozza: nem hiszi, hogy minden kérdésre ez lenne a válasz, ahogyan azt sem, hogy a meglévő fegyveres testület mellé egy különálló új testületet kellene létrehozni.

„Az állatkínzásos ügyeket a hatóságoknak konzekvensen, a jogszabályok ismeretében, a súlyuknak, komolyságuknak megfelelően kell kezelniük. Tudom, hogy ezen a téren még az ország egyes pontjain van hová fejlődni, de az is tény, hogy nagyon sokat léptünk előre az elmúlt években. Hogy a hatékony munkát pontosan milyen szervezeti háttérrel képzeli el a Magyar Rendőrség, ezt bízzuk a hozzáértőkre, a rendőri vezetőkre, lényeg, hogy működjön. Ha a Magyar Rendőrséget, vagy annak bármely szervezeti egységét, alakulatát mostantól állatrendőrségnek nevezzük, ám legyen… Ebben látok potenciált, az amerikai reality showkon alapuló új szervezetben azonban nem. A valóság nem olyan, mint amit az összevágott műsorok képei mutatnak” – fűzi hozzá.

magyarallatvedelem.hu