Magyar Állatvédelem
Image default

A fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje

Olvasási idő:2 perc

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közönségszavazást hirdetett, hogy melyik faj legyen az Év lepkéje 2023-ban. A versenyben három jelöltre lehetett szavazni:  egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére. A most először megrendezett Év lepkéje megmérettetést Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül.

Az internetes szavazás során 2155 szavazattal nyert, ez a voksok 58 százaléka. A fecskefarkú pillangó (Papilio machaon – a nevét egy görög mondai hősről kapta) igen elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb.

Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott – közölte a verseny kiírója, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Alapszíne általában halványsárga, de lehet fehéres is, valamint a tavaszi, első nemzedéknek lehet egészen kénsárga is. Fekete mintázata jellegzetes, a hátulsó szárnyakon pedig kék pikkelyekből álló sávok láthatók. Ezeken a szárnyakon továbbá láthatunk egy-egy pirosas-narancsos szemre emlékeztető foltot, továbbá egy-egy faroknyúlványt is, amelyek a nevét is ihlették. Ezek a lepke fejét (szemeit) és csápjait hivatottak utánozni, hogy az őt fogyasztó madarakat és ragadozó ízeltlábúakat megtévessze, azok figyelmét nem létfontosságú részeire terelje, így túlélve az esetleges támadásokat.

Nem ritka, hogy olyan lepkét látunk, amelynek a faroknyúlványát már lecsípte egy ragadozó, ám a lepke megmenekült. Ezt tovább fokozza, hogy pihenés közben veszély esetén a szárnyait erőteljesen kifeszíti a támadója felé fordulva. Az ivarok között nincsen nagy különbség: a nőstények általában valamivel nagyobbak, szárnyaik szélesebbek és potrohuk nagyobb, domborúbb.

Mivel egyedszámuk erősen fogyatkozó, és kertjeinkben mind hernyó, mind imágó alakban előfordul, így fokozott figyelemmel legyünk rájuk, ezért például ne használjunk vegyszereket a kertben. Elsősorban ernyősvirágzatú növényeken él, de a nagyezerjófű leveleit sem veti meg. Az előbbi tápnövényei miatt kertjeinkben is összefuthatunk vele kapron, köményen vagy a sárgarépa levelein. Mivel a lepke a petéit egyesével rakja, számottevő kárt nem tud okozni, így ne sajnáljuk tőle azt a kevés növényt, hagyjuk a helyén kifejlődni.

Érdekesség, hogy megriasztása esetén a feje mögül egy narancssárga szarvacska alakú szervet (osmeterium) ölt ki, amiből erős szagot áraszt. A telet báb állapotban vészeli át. A báb lehet élénkzöld, sárgászöld vagy feketés-barna.

(Forrás: National Geographic, Fotó: Kiss Anita, Inaturalist)

 

Magyar Állatvédelem

Kapcsolódó

Védett madarak ezreit veszélyezteti a szabálytalan légpuska-használat

magyarallatvedo

Állatkínzóktól mentették meg a kiskutyákat a pénzügyőrök – KÉPEKKEL

magyarallatvedo

A Dévaványai-síkon javában kotlanak a kerecsenek

magyarallatvedo